Hosszabb időt követően ismét Budapesten rendezett workshopot a Magyar Controlling Egyesület. A workshopot 2016. szeptember 22 – én 16 órai kezdéssel az IFUA Horváth & Partners Kft. Sloan termében tartottuk meg. A workshopon 12 fő vett részt, többségükben az Egyesület budapesti tagságából.
A workshop indításaként Dénes Tamásné az MCE ügyvezetője beszélt röviden az Egyesületről, az egyesületi munkacsoportok tevékenységéről.
A workshop témája: Szukits Ágnes Adatszolgáltató vagy tanácsadó a controlling ? – PhD disszertációja.
A workshopon feldolgozott tanulmányt Küsz András az MCE ügyvezetés tagja rövid prezentáció kíséretében ajánlotta a megjelentek figyelmébe.
Szukits Ágnes munkája, tanulmánya két szempontból érdekes a számunkra:
A tárgya a megújuló controller szerep, amely megértését az IGC controlling alapvetés és a controller mint business partner témák feldolgozásakor igyekeztünk elmélyíteni,
a módszere pedig a Big Data világába bepillantást nyújtó többváltozós matematikai statisztikai elemzés.
A tanulmány nem a Big Data jövőbeni lehetőségeiről szól, hanem jelen időben a tényleges gyakorlati alkalmazásra mutat példát: a felmérési adatok matematikai statisztikai elemzése a hagyományos táblázatos, diagramos elemzésekhez képest többletet hoz, rejtett tartalmakat tár fel.
A workshop első blokkjában Szukits Ágnes, a Budapesti CorvinusEgyetem, Vezetéstudományi Intézet doktorjelöltje mutatta be a Corvinus és a Tárki által végzett Versenyképesség Kutatás controlling szegmensének érdekes és meglepő eredményeit.
A kutatás során a következőkre kerestek választ:
Hogyan állnak a Magyarországon működő vállalatok a controlling rendszerük fejlettségét tekintve?
Milyen jellemzőkkel írhatók le és miként hasonlíthatók össze a különböző vállalatok controlling rendszerei?
Miként hozhatók összefüggésbe a rendszer jellemző a controller szervezetben betöltött szerepével?
- év folyamán többszáz magyarországi cég pénzügyi vezetőit kérdeztek meg a controlling rendszerekről (eszközökről és információkról) valamint a felsővezetőket a controllerek szervezetben betöltött szerepeiről. A 2014 – ben készült hagyományos gyors “irodalmi – verbális” értékelést követően a sokváltozós matematikai statisztika módszereivel ok-okozati összefüggéseket validáltak a controlling eszközök, a controlling által a vezetés számára biztosított információk hasznossága és a controllerek lehetséges szerepei között
Az előzetes várakozás (hipotézis) az volt, hogy a “Controlleri hozzáadott érték” jelentős mértékben a “Megbízható, pontos adatok” kidolgozásán nyugszik. Ezzel szemben a felmérési eredmények faktoranalízise azt mutatta, hogy a controlling beszámoló jellemzői között a “Megbízható adat” és a “Controlleri hozzáadott érték” távol állnak egymástól.
Hasonlóan érdekes eredményt adott a vállalatok klaszterelemzése. A controlleri szerepek (adatszolgáltatótól az elemzőn át a tanácsadóig) egymásra épülése nem minden esetben igaz. A megkérdezett vállalatok 35%-ában annak ellenére volt átlagon felül erős a tanácsadói szerep, hogy a controller adatszolgáltatói minőségében jelentősen alulteljesített. A fenti ellentmondással jellemezhető 3. klaszter a megkérdezettek 35%-ára jellemző. A 17% nagyságú 4. klaszter pedig a fordított viszonyú összefüggést mutatja:
gyenge tanácsadói szerep <—-> erős adatszolgáltatói szerep.
Az útelemzés oksági összefüggéseket feltáró diagramja szintén a várakozásokkal ellentétes helyzetet mutat:
a “Megbízható, pontos adat” – ot nem támasztja alá az “IT intenzitás”, a “CO eszköz intenzitás” támogatási erőssége pedig gyenge.
A controlleri szerepek és a controlling rendszer összefüggéseinek dilemmái
Két kiscsoportban a következő kérdésekre – az ellentmondások feloldására – kerestük a választ:
A/ Mivel magyarázható az a jelenség, hogy a vezetők tanácsadó partnerként akkor is támaszkodnak a controllerekre, ha a controlling a hagyományos szerepeit (adatgyűjtés, adatszolgáltatás) nem tölti be maradéktalanul?
B/ Mitől érzékelik a vezetők megbízhatónak a controlling riportok adatait?
A kiscsoportok kb. fél órát dolgoztak a a kérdések megválaszolásán.
Afework Mihály mutatta be az “A” csapat megállapításait. A csapat a kérdés feldolgozása nyomán azt emelte ki, hogy a megbízható adatbázison, jó minőségű riportokon túl kulcs tényező a controller, a controlling munka megbízhatósága, a controller és a vezető ezeken alapuló jó személyes kapcsolata.
A kérdés feldolgozása nyomán a “B” csapat szóvivője is azt hangsúlyozta, hogy a controlling rendszer technikai szinvonalán, minőségén túl kulcs tényezők a controller személyes és szakmai kompetenciái.
A workshop zárásaként a résztvevők úgy értékelték, hogy a matematikai statisztika modern eszközeivel végezhető adatelemzés új eszközt ad a controllerek kezébe, amely segítségével az összetett rendszerek többtényezős összefüggései is transzparensebbé tehetők, a rejtett összefüggések könnyebben feltárhatók.
A workshop teljes anyagát a résztvevők közvetlenül email mellékleteként kapták meg.
A beszámolót készítette:
Küsz András, a weblap szerkesztője